Madarak a kertemből <-- more info
Prunella modularis (Erdei szürkebegy)
Testhossza 14 centiméter, szárnyfesztávolsága 19–21 centiméter, testtömege pedig 16–25 gramm. Tollazatára a szürke és a barna szín a jellemző, sötétebb foltokkal.
Magyarországi parkokban és kertekben rendszeres fészkelő. A hazai állomány rövidtávú vonuló, az enyhe teleken áttelelő példányai is előfordulnak.
Védett, eszmei értéke 25000 Ft.
Calidris alpina (Havasi partfutó)
Átlagos testhossza 16-22 centiméter, szárny fesztávolsága 33–40 centiméteres, testtömege 33–85 gramm. Nászidőszakban a hasán nagy fekete folt található, télen barnásszürke. Feje, háta és szárnyai világosbarna, sötétebb mintázattal. Magyarországon rendszeres vendég, nagyszámú tavaszi és őszi átvonuló.
Védett, eszmei értéke 25000 Ft.
Delichon urbicum (Molnárfecske)
A testhossza 13 centiméter, szárnyfesztávolsága 26–29 centiméter, testtömege pedig 13–23 gramm. A hím és a tojó hasonlít egymáshoz, mindkettőnek kékesen fénylő fekete a háta, míg begyük és hasuk fehér, a fiatalok pedig barnás-feketék. Lába fehér tollakkal borított.
Áprilistól októberig Magyarországon rendszeres fészkelő.
Érdekesség, hogy Szolnokon jelentősebb állománya él a belvárosban, ahol 1980-ban védetté nyilvánították a Molnárfecsketelepet és mind a fészkelőhelyekről, mind a felhalmozódó guanóról gondoskodtak.
Védett, eszmei értéke 50 000 Ft.
Sturnus vulgaris (Seregély)
Testhossza mintegy 20 cm, fényes, fekete tollazata van, fémes ragyogással, melyet fehér pettyek tarkítanak az év bizonyos szakában. Lábai rózsaszínűek, csőre télen fekete, nyáron sárga színű. A fiatal példányoknak a felnőttekénél barnásabb színezetű a tollazata. Zajos madárfaj, különösen alvóhelyei közelében és más csoportos tevékenységek közben nem túl dallamos, ám változatos dalt hallat, nagyon sok hang utánzására képes, köztük az emberi beszédére is. Rendkívül intelligens.
Coccothraustes coccothraustes (Meggyvágó)
Testhossza 18 centiméter, szárnyfesztávolsága 29–33 centiméter, testtömege pedig 46–80 gramm. Feje nagy, nyaka rövid, termete tömzsi. Kékesfekete szárnyain fehér keresztszalag található. Feje fahéjszínű, háta gesztenyebarna, testalja ibolyaszínű. Fekete torokfoltja van.
Magevő madár, elsősorban kemény magvak, vadcseresznye, galagonya, juhar, kökény és kőris terméseit és rügyeit fogyasztja, de megeszi a hernyókat is.
Védett, eszmei értéke 25000 Ft.
Hirundo rustica (Füsti fecske)
A füsti fecske a nyílt vidék madara, mely főleg ember alkotta szerkezetekre építi fészkét, és szinte mindenütt elterjedt, ahol emberek élnek. Csésze formájú fészkét sárgolyókból építi istállókban vagy azokhoz hasonló helyeken. Repülés közben rovarokkal táplálkozik. E madárfaj jelentős mértékben kötődik az emberekhez, és rovarevő mivolta miatt az ember elviseli jelenlétét, mely kapcsolatot megerősítették az idők során e madarakkal és fészkeikkel kapcsolatban kialakult babonák is. Számos irodalmi és vallási mű hivatkozik a füsti fecskékre.
Védett, eszmei értéke 50 000 Ft.
Merops apiaster (Gyurgyalag)
Rokonaihoz hasonlóan tarka madár. Tollazata a napfényben ragyogó színeket szór: hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga. Szemsávja, torokszalagja fekete. Hosszú, fekete csőre hegyes és enyhén hajlított. Az öreg madarak középső faroktollai hosszúak. Meleg, napsütötte domboldalakat, a déli fekvésű homokbányákat, folyópartokat kedveli. A fiatalok összességében véve halványabbak, hátuk és szárnyfedőjük zöldes, szürkésbarnától a piszkos homokszínekig.
Védett, eszmei értéke 100 000 Ft.
Muscicapa striata (Szürke légykapó)
Testhossza 14–15 centiméter, szárnyfesztávolsága 23–26 centiméter, testtömege pedig 14–20 gramm.A nemek hasonlóak.
A levegőben repülő rovarokra, kétszárnyúakra, szúnyogokra, darazsakra, apró bogarakra vadászik.
Üregekbe, korhadt fák odvaiba készíti fészkét, melyet fűszálakkal, mohával és pókhálóval bélel ki. Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen 11-13 napig kotlik. A fiókákat még 12-14 napig táplálja, mire kirepülnek.
Védett, eszmei értéke 50 000 Ft.
Oriolus oriolus (Sárgarigó)
Testhossza 24 centiméter, szárnyfesztávolsága 44-47 centiméter, testtömege 56-79 gramm. Csőre vörös, szárnya, farka vége fekete, a hím testének többi része aranysárga, a tojó alul szürkés, finoman mintázott. A fiókák a tojóhoz hasonlítanak. Élénk színezete ellenére a lombkoronában nem könnyű észrevenni. A hímek jellegzetes flótázó énekéről (a népnyelv szerint "huncut a bíró") vagy éles kiáltásuk ("ksréék") nyomán szerezhetünk tudomást róluk. Mindig igyekszik észrevétlen maradni. Óvatos, vad és nyugtalan madár. Fajtársaival állandóan marakodik és kergetődzik, de más madarakkal is.
Védett, eszmei értéke 25000 Ft.
Nycticorax nycticorax (Bakcsó)
Magyarországon rendszeres fészkelő, március-október hónapokban észlelhető. Állománya stabil, 2400-3600 költő pár közé tehető. Elsősorban a Tisza-tó, a Felső-Tisza és a Kis-Balaton vidékén fordulnak elő, de gyérebb állománnyal az egész Dél-Alföldön, a Tisza mentén, a Velencei-tónál és a Kisalföldön, valamint Délnyugat-Magyarországon is találkozhatunk. Az Északi- és a Dunántúli-középhegységben, valamint Magyarország legnyugatibb régióiban ritkának mondható.
Védett, eszmei értéke 100000 Ft.
Sylvia borin (Kerti poszáta)
Európában és Ázsia nyugati részén honos. Telelni Afrikába vonul, eljut Dél-Afrikáig. Természetes élőhelyei a folyók árterei, fűz és nyár ligeterdők, valamint elegyes erdők, sűrű aljnövényzete. Magyarországon rendszeres fészkelő, gyakori, de csökkenő egyedszámú fajnak számít. Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma még nagy és ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet.
Védett, eszmei értéke 50 000 Ft.
Phylloscopus sibilatrix (Sisegő füzike)
Európában és Ázsia nyugati részén él, telelni Afrikában vonul. Zárt koronájú bükkösök madara, de a tűlevelű erdőkben is megtalálható. Hossza 12 centiméter, szárnyfesztávolsága 19–24 centiméter, testtömege 8–12 gramm. Tollazata felül sárgásbarna, alul fehér.
Védett, eszmei értéke 25000 Ft.
Gallinula chloropus (Vízityúk)
A tollazata fekete, helyenként sötétbarnás árnyalatú, a farktollai alul fehérek. A hím és a tojó hasonló megjelenésű. Hosszúra nyúlt lába és lábujjai segítik az ingoványos talajon való közlekedésben; járás közben jellegzetesen „kilép”. A csibék tollazata fekete, csőrük és szemük környéke piros, fejük teljesen kopasz. Csak 6 hónapos korukban lesz élénkpiros a csőrük, addig narancssárga vagy citromsárga színűek. Áprilistól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő. Megfelelő időjárás mellett kis létszámban itt is telel.
Védett, eszmei értéke 25000 Ft.
Anas platyrhynchos (Tőkés réce)
Egész Európában, Ázsia és Észak-Amerika jelentős részén elterjedt, a Kárpát-medencében a leggyakoribb récefaj. A házi kacsa őse.
A gácsér csőre zöldessárga, feje fémesen csillogó zöld, nyakán fehér gallér van, melle gesztenyebarna, oldala és hasa világosszürke. Testének felső része, a nyak tövétől a hát közepéig, valamint a szárnyai külső felülete barnásszürke, a hát közepétől kezdődően kékesfekete, egészen a farokig, melynek oldalsó szegélyét a fehér színű kormánytollak alkotják. A farok közepén 3-4 szál fekete, visszahajló, ún. gácsértollat visel. Szárnyai belső oldalai sárgásfehérek.
A fent leírtak csak a hím násztollazatára vonatkoznak, amelyet nagyjából szeptembertől májusig visel. Nyár elején leveti díszes tollait, és a tojóéhoz hasonló, szerényebb ruhát ölt. Szárnya és farktollai nagyjából megtartják eredeti színüket, a test többi része azonban szürkésbarna, enyhén rőt alapszínt ölt, amelyet kisebb-nagyobb foltok díszítenek. Fehér gallérjuk eltűnik, viszont a fejen megjelenik a tojóéhoz hasonló szemcsík és a fekete fejtető.
Ardea cinerea (Szürke gém)
E madárfaj kedveli a vizes élőhelyeket, szívesen fészkel tavak, folyók, mocsarak közelében és tengerparti vidékeken. Főleg vízi élőlényekkel táplálkozik, melyeket a vízben állva hosszabb mozdulatlan ácsorgást követően kap el, vagy a vízbe gázolva csap le zsákmányára. Kiegyenesedve akár egy méternél is magasabb lehet, testtömege 1-2 kilogramm között váltakozik. Fehér feje és nyaka van, szemöldökétől kétoldalt fekete tollazat borítja fejének két oldalát, mely a tarkónál bóbitában végződik. Háta, szárnyainak felső fedőtollai szürkék, míg evezőtollainak vége fekete színű. Lábai barnák, míg csőre rózsaszínes-sárgás.
Védett, eszmei értéke: 50000 Ft
Ficedula albicollis (Örvös légykapó)
Áprilistól októberig tartózkodik Magyarországon, középhegységi bükk- és gyertyános-tölgyes erdeinkben rendszeres fészkelő.
Testhossza 13 centiméter, szárnyfesztávolsága 22–25 centiméter, testtömege pedig 12–16 gramm. A hím nagyon hasonlít a kormos légykapóra, a nyakán lévő fehér örv és a szárnyán és a homlokán lévő nagyobb folt különbözteti meg attól. A barnás színű tojót alig lehet megkülönböztetni a rokon faj tojójától.
Védett, eszmei értéke 25000 Ft.
Jynx torquilla (Nyaktekercs)
Nevét onnan kapta, hogy fejét nagy, akár 180 fokos szögben is képes elfordítani. Ha megzavarják a fészekben, akkor a nyakát kígyószerűen tekergeti és sziszegésre emlékeztető hangot hallat, hogy elriassza a betolakodót. Ez a furcsa viselkedés hozta összefüggésbe a madarat a boszorkánysággal a népi hiedelemvilágban.
Védett, eszmei értéke: 50000 Ft
-Barn_swallow_(Hirundo_rustica_rustica)_singing(Wikimedia_Commons-Charles_J_Sharp-Sharp_Photography-CC-BY-SA).jpg)
Hirundo rustica (Füsti fecske)
A füsti fecske a nyílt vidék madara, mely főleg ember alkotta szerkezetekre építi fészkét, és szinte mindenütt elterjedt, ahol emberek élnek. Csésze formájú fészkét sárgolyókból építi istállókban vagy azokhoz hasonló helyeken. Repülés közben rovarokkal táplálkozik. E madárfaj jelentős mértékben kötődik az emberekhez, és rovarevő mivolta miatt az ember elviseli jelenlétét, mely kapcsolatot megerősítették az idők során e madarakkal és fészkeikkel kapcsolatban kialakult babonák is. Számos irodalmi és vallási mű hivatkozik a füsti fecskékre.
Védett, eszmei értéke: 50000 Ft
Columba palumbus (Örvös galamb)
A legnagyobb európai galambféle. A felnőtt madaraknak jellegzetes fehér folt van a nyakukon, a fiataloknál ez még hiányzik. Mindkét ivar egyforma, nyakuk és farkuk szürke, mellük vörhenyes-szürke. Hátuk és szárnyuk szürkésbarna. A felrepülő madaraknál feltűnő a szárnyon lévő fehér folt.
Magyarországon nem védett, vadászható.
Fringilla montifringilla (Fenyőpinty)
Európa és Ázsia északi részén Skandináviától, Kamcsatka-félszigeten keresztül Alaszkáig fészkel. Ősszel Észak-Afrikába, Pakisztánba, Kínába, Indiába és az Amerikai Egyesült Államokba vonul. A természetes élőhelye tűlevelű erdőkben, tajgai nyír ligeterdőkben és folyóparti füzesekben található. Magyarországon átvonuló, de rendszeres téli vendég is, szeptembertől áprilisig.
Védett, eszmei értéke 25000 Ft.
Buteo buteo (Egerészölyv)
Az egerészölyv egy viszonylag beszédes ragadozó madár. Nyávogásszerű kiáltását sokszor repülés közben hallatja. Ezt a hangot a szajkó gyakran és szívesen utánozza. Ez a „hieeh” hang többnyire költési időben, de máskor is hallható néha. Figyelmeztető kiáltása egy éles „pi”-vel kezdődik, amit egy kevésbé éles „-jee” követ. A legalább 20 napos fiókáktól is hallható. Izgatottabbnak hangzik, mint a nyávogásszerű kiáltás. Nincs nemspecifikus hívóhangja.
Védett, eszmei értéke 25000 Ft.
Anthus trivialis (Erdei pityer)
Testhossza 15 centiméter, szárnyafesztávolsága 25-27 centiméter, testtömege 18-29 gramm. Alapszíne sötétbarna, hosszanti foltokkal pettyezett, tompa rozsdasárga foltokkal. Táplálékát főképpen a talajon, a fűben, avarban keresgéli, majdnem kizárólag rovarevő. Magyarországon rendszeres fészkelő.
Védett, eszmei értéke 10000 Ft.
Spinus spinus (Csíz)
Főként fenyvesekben, különösen lucfenyvesben költ. Költési időben főként ízeltlábúakkal táplálkozik, ősszel és télen magevő. Számos más növény mellett kedveli a vörösfenyő, az éger és a nyír magjait is, télen madáretetőkre is jár.
A költési időszakon kívül gyakran kisebb-nagyobb csapatokban mozog, a csapatokban gyakran más pintyfélékkel, például zsezsékkel is vegyül.
Védett, eszmei értéke 25000 Ft.
Picus viridis (Zöld küllő)
Erdei madár, de élelmét a réteken gyűjti. Ez főként hangyákból és más rovarokból tevődik össze, de táplálkozik magvakkal és gyümölcsökkel is. Arra is volt már többször példa, hogy méhkaptárt dúlt szét. A madarak tavasszal párosodnak és felosztják egymás között a szülői teendőket. A zöld küllő 7 évig is elél.
Védett, eszmei értéke: 50000 Ft
Serinus serinus (Csicsörke)
Magyarországon, mint terjeszkedő faj, a 19. század elején jelent meg. Az első fészkelés pontos ideje nem ismert. A nagyobb terjeszkedés a Balkán-félsziget irányából történt. Eredeti areáját tekintve a csicsörke hazánk madárvilágában mediterrán elemnek számít. A szélesebb körű kárpát-medencei elterjedésének az ideje a 20. század első fele. Tipikus előfordulása a Balaton-felvidék mandulaligetei, levendulásai. Ligetes erdők szélein, facsoportokban, kertekben, városi parkokban, külvárosokban; olyan parkokban és kertekben költ ahol van bozótos, cserjés rész. Magyarországi legmagasabb fészkelése a Bükk-vidékről ismert (kb. 600 m).
Védett, eszmei értéke 25000 Ft.
Sylvia atricapilla (Barátposzáta)
Rovarokkal, pókokkal és csigákkal táplálkozik, de a télen gyümölcsöket, bogyókat is fogyaszt.
Fészkét száraz növényi részekből, gyökerekből, szőrszálakból készíti, általában bokrokra. A fészek kialakítása olyan kezdetleges, hogy a költés után magától megsemmisül. Fészekalja három-hét tojásból áll, melyen 11-14 napig kotlik, többnyire a tojó. Évente kétszer költ, május és június között.
Védett, eszmei értéke 25000 Ft.
Linaria cannabina (Kenderike)
Mozgékony és aktív, gyakran rövid, szakaszos felrepülésekkel változtatja helyét. A párok egymás társaságában maradnak egész nyáron. Magevő madár, fiókáit is elsősorban apró gyommagvakkal táplálja. Különösen kedveli a félig érett magvakat, nyáron például a gyermekláncfű termését. Télen a kenderikék csapatokba verődve járják a határt és főként a gazos tarlókon, mezsgyék közelében táplálkoznak. Röptében száraz, de kissé orrhangú életerős „tigg-itt” vagy „tett-ett-ett” hangot ad, különösen intenzív, amikor szárnyra kap. Éneke rövid, kerepelő hangok egyvelege, dallamos füttyökkel ékesített hívóhangként jellemezhető. Néha elnyújtott, gyors tempójú strófákat ad elő, de többnyire „takarékon” énekel. Énekének gyakori elemei a hívóhangon kívül a „piú”, „trrrüh” és a „tu-ki-jű” motívumok.
Védett, eszmei értéke 25000 Ft.
Corvus frugilegus (Vetési varjú)
Táplálékukat elsősorban szántókon, alacsony fűvel borított réteken, legelőkön szerzik be. A talajt 3–5 cm mélységig képesek átkutatni férgek után kutatva. Cserebogárlárvák, drótférgek alkotják egyebek mellett az így megszerzett táplálékuk zömét. A városokban maradó egyedek parkokban, focipályákon kutatnak élelem után, illetve a szemét közül válogatják ki az ehető falatokat. A varjak a dió belét is megeszik. Ehhez többféle módszert fejlesztettek ki. Mivel a dió kemény héját közvetlenül a csőrükkel nem bírják feltörni, ezért autóutakra, járdákra ejtik azokat annak reményében, hogy az eséstől a héj feltörik, illetve, hogy egy arra járó autó, illetve gyalogos összetöri a gyümölcs héját.
Védett, eszmei értéke 50000 Ft.
Tyto alba (Gyöngybagoly)
Testhossza 33-39 centiméter, szárnyainak fesztávolsága 80-95 centiméter. A szív alakú arcfátyol a gyöngybagolyfélék családjának jellegzetes vonása. Közepes termetű, karcsú testű, hosszú szárnyú és lábú bagoly. Szív alakú arca világos, szeme sötét. Röpte emlékeztet az erdei fülesbagolyéra, lassú, csapongó és elegáns. Röptében hosszú nyakúnak, rövid farkúnak látszik, lábát szitálás közben gyakran lelógatja.
Éjszaka aktív ragadozómadár, szinte hangtalanul repül. A közel hangtalan repülést többek közt a gyöngybaglyok nagy mértékben ívelt szárnyai segítik, mivel ezáltal mindegyik szárnycsapás nagyobb felhajtóerőt hoz létre.
Védett, eszmei értéke: 100 000 Ft
Numenius arquata (Nagy póling)
Európában és Ázsiában költ, ősszel délre vonul, eljut Afrikába is. Mindig víz közelében található, mocsaraknál, sekély vízű tavaknál, réteken és legelőkön él. Rendszeres fészkelő, februártól novemberig tartózkodik a fészkelőhelyén.
Védett, eszmei értéke: 500 000 Ft
Grus grus (Daru)
Testhossza 110–120 centiméter, szárnyfesztávolsága 190–220 centiméter, azaz a szárnyát akár 2 méternél is szélesebbre tudja kieterjeszteni. Testtömege 4500–6000 gramm. Alapszíne palaszürke. Közelről a fejtető piros színe is látható.
Magyarországon rendszeres átvonuló, nagyobb számban jelenik meg a Hortobágyon, Kardoskúton és a Montág-pusztán. Időszaki fészkelése előfordul, de nem jelentős, illetve kétes. Hazai fészkelését, majd fiókanevelését hosszú idő után 2015 nyarán a Marcal-medencében, Adorjánháza és Nagypirit térségében észlelték először, igazolt, dokumentált módon.
Védett, eszmei értéke 50000 Ft.
Anas penelope (Fütyülő réce)
Testhossza 45-51 centiméter, szárnyfesztávolsága 75-86 centiméter, testtömege 500-1000 gramm. A tojó valamivel kisebb és könnyebb a hímnél. A fütyülő réce jellegzetes, az emberi füttyre emlékeztető hangjáról kapta a nevét. A hang, amelyet általában a hímek adnak ki, vonuláskor hallatják. Szerepe ugyanis az, hogy a csoportosan vonuló madarak rossz látási viszonyok között, például ködben is tudjanak egymás hollétéről.
Védett, eszmei értéke 50000 Ft.
Bubo bubo (Uhu)
A legnagyobb bagolyfajok egyike, magassága 60-75 centiméter, szárnyfesztávolsága 160-188 centiméter. A tojó nagyobb és nehezebb, mint a hím, tömege 1750-4200 gramm között van, míg a hím tömege 1500-2800 gramm közötti. Háta rozsdabarna, feketés vonalkákkal, hasi része sárgás, hullámos barna rajzokkal. Tollfülei jól láthatók. Lábai tollasak, szárnyai nem érnek a farka végéig. Horgas csőre van, amivel könnyen tudja tépni a zsákmányát. Éjjeli ragadozó, nappal sziklarésekben, fák üregében pihen. Madarakon és kisebb emlősökön kívül a nyulakat is zsákmányul ejti. Nagy termete lehetővé teszi akár más baglyok, őzgidák és rókák elejtését is. Éjjeli állat, de megfigyeltek olyan példányokat is, amelyek nappal jártak zsákmány után. Rendkívül kifinomult látása és hallása segíti vadászatában.
Védett, eszmei értéke: 500 000 Ft
Pluvialis apricaria (Aranylile)
Testhossza 26-29 centiméter, szárnyfesztávolsága 67-76 centiméter, testtömege 160-280 gramm. Nászruhában a hasa és a torka fekete, nyugalmi tollruhája barna, sárgás pöttyökkel. A hím a levegőben táncot lejt, és közben énekével csábítja a tojót. csésze alakú fészkét alacsony fűbe a földre rakja, ahonnan belátja a környéket. Fészekalja 3-4 tojásból áll, amin 27-30 napig kotlik, a fiókák fészekhagyók.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
Acanthis flammea (Zsezse)
Testhossza 11–15 centiméter, szárnyfesztávolsága 20–25 centiméter, testtömege 9–16 gramm. Homlokán vörös folt van. Természetes élőhelyei az elegyes erdők, nyíresek, tundrák és cserjések, valamint ültetvények és vidéki kertek. Magyarországon rendszeres vendég, októbertől márciusig észlelhető.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
Fulica atra (Szárcsa)
Hosszas, csapkodó vízfelszíni nekifutással emelkedik a levegőbe, vonuló madár. A be nem fagyó tavaknál áttelel. Halastavakon komoly károkat okozhat a vízinövényzetben. Vízi rovarokkal, halakkal, férgekkel és puhatestűekkel táplálkozik.
Pyrrhula pyrrhula (Süvöltő)
Európában és Ázsiában, Írországtól Japánig általánosan elterjedt. Az északi populációk télen délre vonulnak. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők és cserjések, valamint legelők, vidéki kertek, városi parkok és temetők. Magyarországon rendszeres, de kis számú fészkelő, vonuló, de telelő egyedei is megfigyelhetők.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
Anser anser (Nyári lúd)
Vonulásukkor nagy csapatokban járnak, azok jellegzetes 'V' alakban repülnek. Röptükben könnyen felismerhetőek jellegzetes hangjukról, amely megegyezik a háziasított forma gágogásával.
Nyár elején történik meg lohosodásuk, mely azt jelenti, hogy az evezőtollaikat egyszerre cserélik le, ilyenkor egy hónapra átmenetileg röpképtelenné válnak.
Magyarországi állománya lassan, de folyamatosan növekszik, ami a vadászati tilalommal, illetve a fészkelőhelyek hatékony védelmével magyarázható. Állományát az illegális vadászat, valamint a vörös róka rendkívül magas egyedszáma veszélyeztetheti. A szaporodóhelyeken koncentrálódó röpképtelen fiatalokat a felszaporodott rókák alaposan megtizedelik.
Tringa ochropus (Erdei cankó)
Európa és Ázsia északi területén költ, ősszel délre vonul, eljut Afrika déli részére is. Természetes élőhelyei a mocsarak, tavak, folyók és patakok környéke, tűlevelű erdők és szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők, valamint legelők, szántóföldek és vidéki kertek. Magyarországon rendszeres vendég, márciustól májusig és júliustól novemberig észlelhető, de átnyaraló és áttelelő példányai is előfordulnak.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
Actitis hypoleucos (Billegetőcankó)
A billegetőcankó ivarérettségét egyéves korában éri el. A költési időszak májustól júliusig tart, ekkor a tojó egy kibélelt talajmélyedésbe, 3-4 vajszínű, barnán pettyezett tojást tojik. Ezeken mindkét szülő felváltva egymást 20-22 napig kotlik. Ha veszély közeledik, egyik szülő sebesültnek tetteti magát, hogy elcsalja a fészek közelségéből a ragadozót. A fiatal madarak 26-27 nap múlva repülnek ki.
Védett, eszmei értéke: 50000 Ft
Saxicola rubicola (Cigánycsuk)
A fajt hagyományosan Saxicola torquata néven ismerték, de újabban külön fajként kezelik ezeket a madarakat, vagyis az európai és az afrikai alfajok külön, önálló fajok lettek. Ebben az értelemben az európai faj helyes neve Saxicola rubicola, míg a Saxicola torquata név ebben az esetben csak az Afrikában költő fajra vonatkozik. 2021-ben az év madarának választották.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
Dryocopus martius (Fekete harkály)
A legnagyobb testű hazai harkály. Állománya a természetközelibb erdőgazdálkodás hatására erősen növekszik. Táplálékát a fán lakó nagyobb hangyák, lárvák, pajorok, bogarak adják. A fa törzsén és a talajon egyaránt szokott táplálék után kutatni. Állandó madár meglehetősen nagy területhűség jellemzi. Elhagyott odúiban költhet többek között a szalakóta és a füleskuvik is.
Védett, eszmei értéke: 50000 Ft
Turdus philomelos (Énekes rigó)
Hernyókat, csigákat, gilisztákat zsákmányol, de ősszel elfogyasztja a bogyókat és gyümölcsöket is. Nevét onnan kapta, hogy nagyon szépen énekel. Jellegzetes szokása, hogy az apróbb házas csigákat gyűjti és azokat a csőrében egy arra alkalmas helyre (kőhöz, köves úthoz pl.) viszi és ott magasra emelve hozzáverdesi kopogva, feltöri és úgy fogyasztja el.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
Regulus regulus (Sárgafejű királyka)
Magyarországon rendszeres, de ritka fészkelő, főleg az Alpokalja és az Északi-középhegység öreg lucosaiban. Vonuláskor azonban nagyobb számban is megjelenik. Pókokkal, levéltetvekkel, poloskákkal és kabócalárvákkal táplálkozik, melyeket a sűrű lombkoronában keresgél. Télen az úgynevezett vegyescsapatokban például a cinegékhez társul.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
Botaurus stellaris (Bölömbika)
A legtöbb ember nem is gondol madárra, vagy ha mégis, akkor egy kis termetű madárnak képzeli. Pedig a bölömbika egy hosszú nyakú, hosszú lábú gémféle, testhossza 76 centiméter. Rendkívül rejtett életmódja miatt ritkán kerül szem elé. Leginkább akkor pillanthatjuk meg rövid időre, amikor alacsonyan repül a nádas felett, és mihamarabb leereszkedik a sűrűbe. Tollazata rejtőszínű, és ha a nádasban meglepjük, csőrét magasra emelve, tollazatát lesimítva alakoskodni kezd; mozdulatlanná meredve áll gyakran órákig, eközben úgy beleolvad a környezetébe, hogy szinte lehetetlen észrevenni. Jelenlétét hangja árulja el, amelynek nevét is köszönheti. Ez a nem túl hangos, mégis kilométerekre elhallatszó, „pü-bumm” kiáltás a kora tavaszi nádasok, mocsarak jellegzetes hangjai közé tartozik. A madarak képzeletbeli zenekarában a bölömbika minden bizonnyal a dudás szerepét kapná. Népi neveinek nagyobb része is a hangjára utal: vízibika, nádibika, dobosgém, ökörbika, muszkagém, vízibornyú, bikagém.
Védett, eszmei értéke: 100000 Ft
Rallus aquaticus (Guvat)
Költési területe Észak- és Közép-Európa, valamint Közép-Ázsia, kelet felé egészen az Amur-folyóig. Dél-Európát és Észak-Afrikát vonulás alkalmával látogatja, de már Egyiptomban a ritka téli madarak közé tartozik. Rövidtávú vonuló, de néha áttelel. Vonulása októberre és márciusra esik, mindazáltal még tél közepén is akadnak egyes példányok, sőt még egyes északi fekvésű szigeteken, például Feröeren és Izlandon is rendesen telelők, mert rossz repülő, s ezért nem is költözik el onnan. Természetes élőhelyei a nádasok, gyékényes sűrűségek, lápok és mocsarak.
Márciustól novemberig tartózkodik Magyarországon, de kis számban át is telel. Rendszeres fészkelő szinte minden vizes élőhelyen.
Védett, eszmei értéke: 50000 Ft
Coccothraustes coccothraustes (Meggyvágó)
Magevő madár, elsősorban kemény magvak, vadcseresznye, galagonya, juhar, kökény és kőris terméseit és rügyeit fogyasztja, de megeszi a hernyókat is.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
Troglodytes troglodytes (Ökörszem)
Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak áprilistól júliusig tart. Évente kétszer is költ. A hím több fészket készít, amiből a tojó kiválaszt egyet. Fészekalja 6-7 tojásból áll, melyen 14 napig kotlik. A fiókák még 17 napig tartózkodnak a fészekben. A fészekparazita kakukk elég gyakran megtiszteli a tojásának kikeltésével.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
Lophophanes cristatus (Búbos cinege)
Az elsősorban fenyvesekben élő faj hasznos rovarpusztító. Szívesen fogyaszt lárvákat, hernyókat. Állandó madár, telente kényszerűségből magvakat fogyaszt. Olykor felkeresi a madáretetőket, akár más madárfajok társaságában is. Szűkös kínálat esetén kóborolhat is. Énekhangja lágy, de pergő trilla, de a cinegék jellemző „tszí-tszí-tszí” hívását is hallatja.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
Pica pica (Szarka)
A legintelligensebb állatok között tartják számon, éntudattal rendelkezik, a madarak közül egyedüliként felismeri önmagát a tükörben. Kognitív képességeit annak a bizonyítékának tartják, hogy az intelligencia kifejlődése a varjúfélék és a főemlősök esetében független folyamat. A szarka képes eszközöket használni, élelmiszert tárolni, szenzoros emlékezettel rendelkezik, saját tapasztalatai alapján képes fajtársai viselkedését előrelátni. Az eleséget megfelelő méretű adagokra osztja annak függvényében, hogy hány és mekkora fiókái vannak. Fogságban tartott egyedek utánozzák az emberi hangot, fészkük tisztításához eszközöket vesznek igénybe. Vadon csapatba szerveződnek, és komplex stratégiákat alkalmaznak mikor más madarakra vadásznak vagy ha ragadozóval kerülnek szembe.
Corvus cornix (Dolmányos varjú)
Skóciában és Észak-Írországban hoodie-nak, azaz „csuklyásnak” nevezik. Magyarul a dolmányos varjú elnevezés mellett további nevei még: szürke varjú, hamvas varjú, a népnyelv pedig kálomista (=kálvinista) varjúnak is nevezte, mivel nagyobb részben állati eredetű táplálékot fogyaszt. (Szemben a pápista /=katolikus/ varjúval, azaz a vetési varjúval, amely "böjtöl", vagyis nem, vagy csak nagyon kis mennyiségben eszik állati táplálékot.)
Chloris chloris (Zöldike)
Állandó fajnak számít, bár telente alkalomadtán kóborol, amikor is gyakran megfigyelhető madáretetők közelében. Északabbi élőhelyeiről Magyarországra is vándorolnak egyedei a hidegebb időjárás elől. Táplálékát gyomok magvai, valamint olajos magvak alkotják. Fiókáit hernyókkal, ormányosbogarakkal eteti. Hangadása változatos, repülés közben pergő „tyü-tyü-tyü”, a költési időszakban pedig a madarászok által „zsírozás”-nak nevezett „dzöíí”. Kedveli a fenyveseket, de vegyes faállományú erdőkben is fészkel, illetve ligetekben, kertekben, parkokban is megtalálható.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
Phylloscopus collybita (Csilpcsalpfüzike)
E madárfaj nevét jellegzetes csilp-csalp hangzású énekéről kapta, mely tavasszal az elsők között csendül fel a természetben az énekesmadarak között. Amikor nem énekel e madár viszonylag nehéz megkülönböztetni a többi füzikétől, mivel zöldes palástja és fehéres alsó testtájéka a fitiszfüzike tollazatához hasonlít. A szárnytollak ugyanakkor hosszabbak a csilpcsalpfüzikénél, valamint színei, lábának szürkés árnyalata segít a beazonosításban.
Poecile palustris (Barátcinege)
Rokonaihoz hasonlóan elsősorban ízeltlábúakat fogyaszt, étrendjében hernyók, lószúnyogok, pókok, bogarak, poloskák szerepelnek. Állandó madár lévén a téli időszakban magvakkal, bogyókkal egészíti ki étrendjét és nagy szükség esetén kóborolhat. Olykor madáretetőkön is látható.
Hangadása változatos, legjellemzőbb hangjai a „pitcsú” vagy „hars-cséé” hívások, illetve a negatív hatást jelző „csikka-bí-bí-bí”.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
Dendrocopos major (Nagy fakopáncs)
Erős csőrével lyukat vés a fába, a kéreg alatt élő hernyókat keresgélve, majd ragadós nyelvével szedi ki táplálékát. A fatörzsről is összeszedi a bogarakat, és a gyümölcsöket is megeszi. Esetenként gyűrű alakban kis lyukakat váj a fa törzsébe, hogy felnyalogathassa a kicsorduló nedvet. Feltöri, kitágítja a kis énekesmadarak fészekodvait, hogy felfalhassa a tojásokat, illetve a fiókákat.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
Strix aluco (Macskabagoly)
Habár sokan úgy gondolják, hogy a bagoly éjjeli látása kitűnő, valójában a recehártyája nem érzékenyebb az emberénél. A macskabaglyot inkább az aszimmetrikusan elhelyezkedő fülei segítik a vadászatban. Mivel éjszaka tevékeny, és nyávogásra emlékeztető hangot ad ki, az emberek a macskabaglyot sokáig társították a balszerencsével és a halállal, ahogy a kuvikot is.
Védett, eszmei értéke: 50000 Ft
Erithacus rubecula (Vörösbegy)
A vörösbegy, vagy más néven csipkemadár erdők, bokrosok madara. Lágy éneke az alkonyati órákban is felcsendül. Kemény teleken a házak mellé húzódik, ahol etethető főtt sárgarépával is. A vörösbegy főleg rovarevő, ám ősszel és télen bogyókkal egészíti ki étrendjét.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
Turdus merula (Fekete rigó)
A közönséges fekete rigó Eurázsiában, Észak-Amerikában, a Kanári-szigeteken és Dél-Ázsiában fészkel. Ausztráliába és Új-Zélandra az ember közreműködésével jutott el. A madárpopulációk a déli és a nyugati területeken letelepedtek, míg az északabbi, valamint a magasabb hegyvidéki területeken élő populációk költöző madarak. Vándorló egyedei a teleket Észak-Afrikában és Ázsia trópusi vidékein töltik.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
Streptopelia decaocto (Balkáni gerle)
Elsősorban az emberi településeket keresi. A balkáni gerle gyors térnyerése miatt a korábban elterjedt vadgerle kiszorult a településekről és inkább a szántóföldek, külterületek madara maradt. A balkáni gerle a városokban nagyon elterjedt madárfaj lett, de a nagyobb testű elvadult házi galambokkal nem mindenütt bírja a versenyt. A házi galambok azonban épületeken fészkelnek, a balkáni gerle pedig inkább fákon költ, így fészkelési konkurencia nincs a két faj között.
.jpg)
Fringilla coelebs (Erdei pinty)
Viszonylag könnyen tartható. A szakemberek a madarakat strófáik, a „verésük” szerint osztályozzák; minden jellegzetes strófának megvan a maga neve. Az erdei pinty verése februárban kezdődik és júliusig tart – ezt januárban a beszéd, a „dichtolás” előzi meg.
A 19–20. század fordulóján komoly hagyományai voltak a pintyek énekversenyeinek. A jó verésű hímeket felhasználták a – szomszédos kalitkában nevelt – fiatalok tanítására, és nagy értékként becsülték meg őket. Manapság ezzel a módszerrel próbálnak elterjeszteni néhány, háttérbe szorult dallamot (amit már csak nagyon kevés hím énekel), és próbálkoznak egyes, kihalt dallamok újratanításával is – az erdei pinty öröklött hangutánzó képessége ugyanis jelentős, de csak a sajátos faji énekéhez illeszkedő dallamokat tanulja el.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
Motacilla cinerea (Hegyi billegető)
Testhossza 18-19 centiméter, szárnyfesztávolsága 25-27 centiméter, testtömege 14-22 gramm. Tavasszal a hím felsőteste hamuszürke, hasi része pedig kénsárga, torka fekete. A szürke színű felsőrész és a fekete torokfolt között hosszant futó fehér sáv húzódik, ugyancsak fehér sáv van a szem fölött. A szárnyakon két, alig feltűnő világosszürke szalagja van. Őszi ruházata fakóbb, torokfoltja fehéres. A szem sötétbarna, a csőr fekete, a láb szaruszínű vagy élénk világosbarna.
Védett, eszmei értéke: 50000 Ft
Dendrocopos syriacus (Balkáni fakopáncs)
Magyarországon rendszeres fészkelő, gyakorinak számít. Állandó madár. Magyarországon a kultúrterületeken, síkságon és dombvidéken egyaránt költ. Határainkon belül 1937-ben állapították meg először költését Kiskunfélegyházán. 1960-ra már az ország egész területén elterjedt.
Védett, eszmei értéke: 250000 Ft
Turdus iliacus (Szőlőrigó)
Rovarokat, csigákat, gilisztákat és pókokat zsákmányol, de ősszel és télen elfogyasztja a bogyókat és gyümölcsöket is. Magyarországon ritkán alkot nagyobb homogén csapatokat, inkább magányosan, vagy fenyőrigókkal (Turdus pilaris) együtt lehet megfigyelni, de vegyes összetételű csapatokat alkothat még fekete rigókkal (Turdus merula), seregélyekkel (Sturnus vulgaris), valamint időnként léprigókkal (Turdus viscivorus), énekes rigókkal (Turdus philomelos) és örvös rigókkal (Turdus torquatus). Vándorlás során, vagy télen e madárrajok gyakran a 200 egyedet is meghaladhatják. Magyarországon főleg ősszel nagy számban vonul át, kisebb csapatai át is telelhetnek.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
Aegithalos caudatus (Őszapó)
Állandó madár. A költési időszakon kívül csapatosan kóborol, sokszor cinegefélékhez csatlakozik.
Hangja éles „szri-szri-szri” és gyöngyöző „szerrrr”, melyek mellett még a társalgó „tp” (vagy „zepp”) is ismert. Ha nyugtalan, trillája elnyújtott és magas. Éneke ritkán hallható lágy csiripelés.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
Garrulus glandarius glandularius (Európai szajkó)
Testhossza 34–35 centiméter, szárnyfesztávolsága 52–58 centiméter, testtömege 140–190 gramm. A tojó kisebb, mint a hím. Rövid, erős csőre van. A Magyarországon élő varjúfélék között a legkisebb. Tollazata rózsaszínes világosbarna. Farka fekete, míg farkcsíkja és alsó farkfedői fehérek. Feketés szárnyán a széles fehér folton kívül szembetűnő bélyeg a fekete vonalas égszínkék szárnytükör. A szép fedőtollak gyakran díszítik a vadászok kalapját is. Izgalmi állapotban gyakran felmereszti fekete-fehér vonalkázású fejtollait. Szeme világoskék. Hangja messze hangzó, éles „sksék”. Éneke nagyon változatos, érdes, nyávogó, fütyülő hangok keveréke. Kitűnő hangutánzó, élethűen utánozza az egerészölyv nyávogás-szerű kiáltását, a holló mély korrogását, a varjak károgását és a fácánkakas kakatolását is. Nemcsak más madarak hangját, hanem például a szekérnyikorgást, a kutyaugatást is híven utánozza („szajkózza”). Éles, riasztó hangjára az erdő minden vadja figyel.
Phoenicurus ochruros (Házi rozsdafarkú)
Hangja: egyenes, kissé éles „fiszt” fütty, amelyet gyakran türelmetlenül ismételget. Ha nagyon izgatott, finoman csetteg is hozzá: „fiszt, tek-tek-tek”. Hangos énekével gyakran már az első hajnali fénysugarat üdvözli valamilyen magas vártáról. Éneke általában 4 részből áll: néhány füttyel és azonos hangmagasságú trillával kezdődik, majd 2 mp-es szünet következik, azután egy furcsa, reszelős hang, majd néhány rövid füttyel fejezi be a strófát.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
Carduelis carduelis (Tengelic)
Népi elnevezése: stiglic, ami a madár német nevéből ered (Stieglitz). Tápláléka félérett magvakból és bogyókból áll.
A faj jelenleg nem veszélyeztetett.
Korábban a tengelic a kitartás és a termékenység szimbóluma volt.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
Passer domesticus (Házi veréb)
A házi veréb jelentős mértékben kapcsolódik az emberi környezethez és képes megtelepedni városi és vidéki környezetben egyaránt. Számos, egymástól eltérő élőhelyen és éghajlaton képes megélni, azonban kerüli a sűrű erdőket, a füves pusztákat és a sivatagokat, melyek távol esnek az emberek településeitől. Túlnyomórészt fűfélék és gabonafélék magjaival táplálkozik, ugyanakkor opportunista módon fogyaszt rovarokat és egyéb táplálékot is. Természetes ellenségei a házi macskák, a héják, a baglyok és még számos ragadozó emlős- és madárfaj.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
Passer montanus (Mezei veréb)
Hossza 12,5–14 centiméter, szárnyfesztávolsága 20–22 centiméter, testtömege 18–29 gramm. Feje teteje, halántéka és nyakszirtje vörösbarna. Szemsávja, a szeme alatt levő sáv, hátsó fültájék-foltja és az állát-torkát beborító nagy folt fekete. Pofája és nyaka felső része fehér; hasi oldala fehéresbarnás.
A házi verebet a mezei verébtől többek közt úgy lehet megkülönböztetni, hogy a mezei verébnek van pofafoltja, míg a házi verébnek nincs.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
Sitta europae (Csuszka)
A csuszkák képesek fejjel lefelé is táplálkozni, ahogy haladnak lefelé a fatörzseken, ugyanúgy, mint, amikor épp felfelé kúsznak a törzsön. Gyakori vendégei a kihelyezett madáretetőknek is, ahol könnyedén zsíros falatokhoz és magvakhoz juthatnak. Megrögzötten rejti el élelmiszer tartalékait az erdőben. Természetes ellensége főleg a karvaly.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
Parus major (Széncinege)
A széncinege könnyedén azonosítható madárfaj, fekete fejjel és nyaki résszel, feltűnő fehér orcával, míg testének felső része olívazöld színű és testének alsó részei sárga színűek, némi eltéréssel a különböző alfajok esetében. Nyaranta főleg rovarokkal táplálkozik, ám telente táplálékának palettáját igencsak kibővíti, többek közt olajos magvakkal, vagy telelő denevérek elfogyasztásával. Akárcsak az összes többi cinegeféle, a széncinege is fák odvaiban fészkel. A tojó mintegy tizenkét tojást tojik és egyedül kotlik rajtuk, bár a fiókákat mindkét szülő táplálja. A széncinegék az évek nagy többségében két fészekaljat nevelnek fel. Fészkeiket harkályok, mókusok, menyétek támadják meg, míg élősködői közt szerepelnek a bolhák. A felnőtt példányokra gyakran vadásznak karvalyok.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
Cyanistes caeruleus (Kék cinege)
A faj igen hasznos kis rovarpusztító, kedvelt táplálékát lepkehernyók, pókok, poloskalárvák, lószúnyogok, bársonylegyek képezik. Állandó madár, telente kényszerűségből magvakat fogyaszt; ilyenkor rendszeresen felkeresi a madáretetőket, akár más madárfajok társaságában is. Szűkös kínálat esetén kóborolhat is.
Énekhangja vidám trilla, egyébként sokféle hangadása közül a legismertebb a „tszí-tszí-tszí-tszit”.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
Periparus ater (Fenyvescinege)
Fenyvesek gyakori fészkelője, azok telepítésével terjedése kedvező irányba befolyásolható. Sok fenyővel rendelkező kertvárosi környezetben is megjelenhet, sőt fészkelhet is. Megtelepíthető mesterséges A-típusú odúban is, olyan fiatal fenyvesekben, ahol nincs fészkelésre alkalmas természetes üreg, vagy nyílás. A madáretetőkön rendszeres vendég. Állandó, nem vonul, de – főleg télen – sokat kóborol más cinegék társaságában. Főleg a fenyőkön élő rovarokkal táplálkozik, de némi bogyót és termést is eszik.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft